Mit jelentenek az uniós rendelet szerinti kivételes körülmények?

Nem minden járatfennakadásért jár kártérítés. A légitársaság akkor is megtagadhatja a kártérítést, ha a járatát törölték, vagy ha az a tervezetthez képest több mint 3 órás késéssel ér célba. Az alábbi rendkívüli körülmények esetén a légi fuvarozó nem köteles kártérítést fizetni Önnek:

  • időjárási körülmények
  • politikai instabilitás
  • biztonsági kockázatok
  • nem megfelelő repülésbiztonság
  • a légiforgalmi radarnak a légitársaságtól független meghibásodása
  • repülőtéri vészhelyzetek, például terrortámadás, tűz vagy bombariadó
  • a repülőtéri vagy a légiforgalmi irányító személyzet sztrájkja
  • egyéb vészhelyzetek és rendkívüli helyzetek

Az időjárási körülményeknél a viszonyok súlyossága a döntő, amelyet mindig egyedileg kell mérlegelni. Az erős eső vagy egy enyhébb zivatar bizonyos helyzetekben egyáltalán nem befolyásolja a repülést. Ha azonban viharos széllökések is kísérik, a légiforgalmi irányítás dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a felszállást, vagy elhalasztja a járatot.

A kivételes körülmények fenti listája tájékoztató jellegű, és az EUB gyakorlata nyomán folyamatosan bővül, ahogy a bíróság újabb és újabb helyzeteket minősít esetlegesen kivételesnek. Az alábbiakban ezek közül vizsgálunk meg néhányat. Ha a beszállás megtagadásáról, azaz a túlfoglalásról keres információt, olvassa el erről szóló külön cikkünket.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata

A járatfennakadás miatti kártérítési igényre vonatkozó valamennyi döntését az EUB a 261/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére alapozza. Eszerint a légitársaság mentesül a pénzbeli kártérítés fizetése alól, ha bizonyítja, hogy a járat törlését vagy késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés mellett sem lehetett volna elkerülni. Az EUB két együttes feltételt állapított meg, amelyeknek egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy egy körülmény „rendkívülinek“ minősüljön. Az eseménynek egyrészt nem szabad a légi fuvarozó szokásos tevékenységének részét képeznie, másrészt jellegénél vagy eredeténél fogva a fuvarozó tényleges befolyásán kívül kell esnie. Ahhoz, hogy az utas a törölt vagy késett járat miatt kártérítésre legyen jogosult, elegendő, ha e két feltétel közül akár csak az egyik nem teljesül.

Sztrájk – mikor jár kártérítés, és mikor nem?

A sztrájk a rendkívüli körülmények egyik legvitatottabb kérdése. A sztrájkok általában szerepelnek az uniós rendelet alapján kivételesnek minősülő események között, az EUB azonban számos meghatározó ítéletében pontosította, mely sztrájkok számítanak rendkívüli körülménynek, és melyek nem.

A pilóták és a légitársaság személyzetének sztrájkja

A pilóták vagy a légitársaság alkalmazottai által kezdeményezett sztrájk az EUB szerint olyan helyzet, amelyért a légitársaság felelős. Ha tehát az Ön járata közvetlenül a pilóták, a fuvarozó más alkalmazottai vagy a dolgozók szakszervezete által meghirdetett sztrájk miatt szakad meg, az utasok kártérítésre jogosultak.

Ez fontos döntés: kimondja, hogy ezért a helyzetért a légi fuvarozó felel, így az ilyen sztrájk nem tartozik a rendkívüli körülmények közé.

A repülőtér vagy a légiforgalmi irányító személyzet sztrájkja

A légitársaság személyzetének sztrájkjával ellentétben a repülőtéri személyzet sztrájkja rendkívüli körülménynek minősül. Ha az Ön járata ilyen sztrájk miatt szakad meg, sajnos nem jár kártérítés. Az EUB logikusan elkülönítette a két helyzetet: a repülőtéri vagy a légiforgalmi irányító személyzet sztrájkjáért a fuvarozó nem felel, mert azt semmilyen módon nem tudja befolyásolni. Az utasok az elmúlt években számos ilyen sztrájkkal találkoztak utazásaik során, például a repülőtéri csomagkezelők részéről. A leggyakoribb azonban az úgynevezett ATC-sztrájk, amely egy egész térség légi közlekedését megbénítja. Ezekben az esetekben a légitársaságok jellemzően tehetetlenek, és nem kötelesek kártérítést fizetni az utasoknak a járat törlése, késése vagy az elmaradt csatlakozás miatt.

A repülőgép műszaki meghibásodása – mikor jár kártérítés?

Az EUB különbséget tesz a légitársaság tevékenységéből eredő (belső) és az attól függetlenül felmerülő (külső) körülmények között. A külső körülmények szinte mindig rendkívülinek minősülnek; ezeket vagy természeti események, vagy harmadik felek tevékenysége okozza.

A műszaki hibáknál az a döntő, hogy a hiba a nem megfelelő karbantartás miatt vagy annak során keletkezett-e, vagy pedig a fuvarozó befolyásán kívül eső okból. Ha a műszaki hiba a karbantartás során bukkan fel, és például a repülőgép szokásos elhasználódásának következménye, azért a légi fuvarozó felel, és az utasok a járat törlése vagy késése esetén kártérítésre jogosultak.

Ha azonban a műszaki hibát olyan helyzet idézte elő, amelyet a légitársaság nem láthatott előre, és nem is akadályozhatott meg, az rendkívüli körülménynek számít, amelyért a fuvarozó nem felel – ilyenkor nem jár kártérítés.

Madárcsapás – igényelhetek kártérítést?

A madárcsapás az egyik leggyakoribb indok, amellyel a légitársaságok elutasítják a kártérítési igényt. Az EUB kimondta, hogy ha egy járat egy korábbi madárcsapás miatt késik vagy törlésre kerül – mert az műszaki hibát vagy elkerülhetetlen repülőgép-ellenőrzést tett szükségessé –, nem áll fenn a pénzbeli kártérítésre való jogosultság. Ez is logikus döntés, hiszen a légitársaság a helyzetet semmilyen módon nem láthatta előre.

Fontos azonban tudni, hogy a légitársaságok gyakran visszaélnek ezzel az indokkal: olykor olyan madárcsapásra hivatkozva tagadják meg a kártérítést, amely valójában meg sem történt.

Egyéb vészhelyzetek

Utazás közben számos egyéb olyan helyzet adódhat, amely a járat késését vagy akár törlését okozhatja. Végezetül álljon itt két további, érdekes eset és azok megítélése a kártérítés szempontjából.

Az utasok agresszív viselkedése

Az EUB egy olyan üggyel is foglalkozott, amelyben a pilótának a fedélzeten tartózkodó egyik utas rendbontó viselkedése miatt soron kívül egy másik repülőtéren kellett leszállnia. A személyzet a poggyászával együtt kitette az utast, majd a gép folytatta útját a célállomás felé. Mint sejthető, ez is kivételes körülménynek minősül, amely esetén az utasok nem jogosultak kártérítésre, hiszen a légitársaságnak nem volt ráhatása a helyzetre.

A pilóta váratlan halála

Az utóbbi évek egyik meglehetősen vitatott döntése a járat elhalasztásával vagy törlésével foglalkozott, amelyet a pilóta vagy a személyzet valamely tagjának az indulás előtt bekövetkezett megbetegedése vagy akár halála okozott. Az EUB úgy ítélte meg, hogy ilyen esetekben az utasok jogosultak kártérítésre – kivéve, ha a személyzet olyan nagy hányada esik ki betegség miatt, hogy az megbénítja a légitársaság működését. A fuvarozónak ugyanis minden járaton gondoskodnia kell tartalék személyzetről ilyen esetekre, ezért az emiatti járatfennakadásért ő felel. Bár ez (szerencsére) viszonylag ritka helyzet, és mindig egyedileg kell mérlegelni, ilyenkor is jogosult lehet kártérítésre.